Csendes az éjszaka. Csak egy-egy autó suhan halkan az utcán, a kristálytiszta égbolton fényesen világítanak a csillagok. Csend van, nyugalom van, a kis zöld szobában halkan szuszog a hároméves. Békésen alussza álmát. Radnótit olvasok. A Hetedik eclogát. És híreket, szörnyű híreket a világból. Tőlünk kicsit több mint 1000 kilométerre, szinte a szomszédban fegyverek ropognak, bombák… Read More Egy háború éjszakája
Tudod mit szeretnék én? Hogy boldog gyerekkora legyen. Hogy ne kelljen semmi mással foglalkoznia azon kívül, hogy játszik. Hogy ebben a játékban tapasztaljon meg mindent, amivel a hétköznapokban is fog találkozni, hogy ismerje meg és tudja használni a képességeit és készségeit, hogy játék közben tanulja meg, milyen koncentrálni, miért jó, ha együttműködik, tanulja meg, mi… Read More A boldog gyerekkorért
Azóta motoszkál bennem ez a mondat, amióta láttam a Don’t look up! (Ne nézz fel!) című filmet, Leonardo DiCaprio és Jennifer Lawrence moziját a vészesen gyorsan közeledő és biztosan a bolygóba becsapódó üstökösről. Nem a konkrét jelenetre gondolok, amikor a film utolsó kockáinak egyikén ez a bizonyos kijelentés elhangzik, hanem az egyszerűségében rejlő igazságra. Megvolt… Read More Megvolt mindenünk
Kristálytiszta levegővel, élénk színekkel, haragos hullámokkal várt minket a Balaton, mintha tudta volna, az elmúlt évet mindannyian szívesen hagyjuk magunk mögött. Bár én személy szerint jobban örültem volna egy fagyos, jeges, hideg január elsejének, tagadhatatlan, hogy fantasztikus volt a napsütésben sétálni a parton, elhinni, hogy 2022 igazán új és boldogabb, vidámabb, egészségesebb, teljesebb lesz. Mintha… Read More Fogadalmak helyett