Idézz a neten, megmondom, ki vagy!

Őszintén sajnálom, hogy engem egyáltalán nem hoz lázba a nagy nyilvánosságot kapott Oravecz vs. Tibi atya (ál)konfliktus, főleg, hogy mindkettő rendszeridegen nekem. Persze látok néha-néha felbukkanó bölcsességeket mindkét oldalról, de olyannyira nem foglalkoztat, hogy egyszerűen nem értem, miért ezzel van tele a net. Miután mindenki kicikkezte magát és állást foglalt a kérdésben, szerintem beszéljünk inkább… Read More Idézz a neten, megmondom, ki vagy!

5 helyzet, amikor ne keress kifogást!

„Jó lenne, de … ” -minden kifogás így kezdődik. Mindannyian hajlamosak vagyunk a pozitív, az életünkre jó hatással lévő dolgokat hátrébb sorolni, mellőzni, mert mindig van kifogás. Aztán észre sem vesszük, és a napi mókuskerék felőrölt, maradnak a szürke hézköznapok és a sóvárgó érzés: „pedig megtehettem volna”. Fontos a kötelesség és a realitás, de gyakran esünk… Read More 5 helyzet, amikor ne keress kifogást!

Két ember között a legrövidebb út az okostelefon. Ja nem, a mosoly!

Te is utálod, amikor mások a telefonjukat nyomkodva, fel se nézve, kijelzőbe bújva közlekednek, miközben – a szó szoros értelmében – az orrukig se látnak, neked pedig kerülgetned kell őket? Figyeled, hogy csak lehajtott fejjel járnak, és direkt nem néznek fel? És azt látod, hogy közben mégis kinyílnak, és levetkőzik a tipikus magyar virtust – hogy… Read More Két ember között a legrövidebb út az okostelefon. Ja nem, a mosoly!

A férjem barátai a kötelező járulékaim. Tessék?!

Új barátokat kaptam, a pasim barátai az enyémek lettek, és az én barátaim az övé is – hallom a mondatot a kávézóban. Kis társaság, egymásra licitálva sorolják, hány új ember szeretetét sikerült megnyerniük a barátjuk, barátnőjük által. Én meg csak pillogok – az én barátaim az enyémek, nem közösködünk. Nem azt akarom mondani, hogy nem… Read More A férjem barátai a kötelező járulékaim. Tessék?!

Egy hét Facebook nélkül – kukkolás (V. rész)

Immunis lettem. És egyre több olyan embert, ismerőst, barátot, ismeretlent találok, akik szintén immunisak. Nincs Facebook-betegségük – és jól érzik magukat. Egyébként már majdnem elhittem (4 nap után), hogy én sem hiányzom onnan senkinek, amikor a következő üzenet landolt az emailjeim között: „98 értesítés, 1 csoportmeghívó, 6, a csoportokból érkezett hír, 3 eseménymeghívó és 64… Read More Egy hét Facebook nélkül – kukkolás (V. rész)

Egy hét Facebook nélkül – függetlenség (IV. rész)

Emlékszik még valaki, milyen volt az élet a mobilok nélkül? És arra, milyen volt Facebook nélkül? Előbbire még csak-csak (mégiscsak egy új korszak kezdődött az életünkben), utóbbi azonban olyannyira az internet terjedéséhez datálható, hogy talán még évet sem tudnánk mondani, ami a kezdetet illeti. Néha előkerül ez a téma a baráti beszélgetések során is: milyen… Read More Egy hét Facebook nélkül – függetlenség (IV. rész)

Egy hét Facebook nélkül – a kezdet (I. rész)

Vasárnap este van, én meg órák óta ülök a gép előtt, néha cikket olvasok, néha írok ide is, közben előkerül a napok óta kacsintgató könyv is, de minduntalan vissza-visszatérek a géphez. Vagy a telefonom kijelzőjéhez. Nem normális dolgokat csinálok, a Facebookot nézegetem. Ki hol jár? Ki melyik bölcs idézetet találta meg mára? Ki hogy érzi… Read More Egy hét Facebook nélkül – a kezdet (I. rész)

Visszatérő gyerekes kérdések

Egyáltalán nem új keletű, még csak nem is mókás (az érintetteknek), amikor a szép felnőttkorba érvén (értsd van munkád, van állandó partnered, netán házassági anyakönyvi kivonatod is) ismerősök és idegenek is rendre megtalálnak a kérdésükkel (mikor lesz gyerek?). Többségüket csak a jó szándékú kíváncsiság vezérli (nyilván ismerjük a jó szándék és a pokol jól működő… Read More Visszatérő gyerekes kérdések