Korábban azt gondoltam, ha szülő leszek, akkor én is olyan bátor és vagány leszek, mint a saját szüleim. Ebben az esetben nyilvánvalóan eltekintek a paraanya mivoltomtól, de tény, azt gondoltam, az anyák rettenthetetlenek. Kívülről biztosan. Belül viszont olykor nekik is csak úgy zakatol a szívük. Nem a levegőbe beszélek, ma beesett egy kismadár az erkélyre (és… Read More Miért olyan bátrak az anyák?
Innentől kezdve örök második leszel – mondta a legjobb fiúbarátom, maga is két(leány)gyerekes apuka, amikor kiderült kislányt hordok a szívem alatt. Persze tudtam, hogy ő lesz nekünk a legfontosabb, pláne apukájának, de hogy mindenek felett elsősorban anya vagyok és csak utána én – ez egészen máig nem esett le. Pedig írtam bőven a megszületett paraanyáról,… Read More Elsőként anya vagyok, csak utána én
„Most komolyan, a harmincas nők miért keresik állandóan a boldogságot?” Nem olyan régen tette fel nekem valaki ezt a kérdést, egy szakítással indokolva létjogosultságát, mert hogy az exe egész egyszerűen ezzel magyarázta, miért szeretné befejezni a kapcsolatot. „Mindenki ezt hajkurássza, ez folyik a tévéből, ömlik a netről, a blogokról, a pszichológiai előadásokból, ezt olvasod a… Read More Ezért keresik a nők a boldogságot
Energiavámpírok már pedig vannak. Nem a klasszikus, ZS-kategóriás mindenféle elektromos fogyasztókra gondolok, hanem azon típusú emberekre, akik nagy vidáman csatlakoznak hozzád (miközben te egyre kevésbé örvendezel), kérdéseikkel, udvarias érdeklődésükkel folyton megtalálnak, aztán nem szállnak le rólad, de legfőképpen minden egyes találkozásnál merítenek (belőled). Miközben ők egyre jobban vannak. Az energiavámpírsággal foglalkozó „szakirodalom” szerint az energiavámpírok… Read More Modern Drakulák