Még mielőtt bárki azt gondolja, ez a paraanya-blogolás csak a félelmekről és a kétségekről szól, meg kell mindenkit nyugtatnom, vannak sikerélmények is. Nem viccelek, amikor azt írom, egy 6 hetes baba mellett ez már nem megy csodaszámba, de 3 héttel ezelőtt, ha engem kérdez bárki, akkor maximum lemondóan legyintek: „Aha, lesz majd jobb…persze, 20 év… Read More Ezek a kezdő anya sikerei
Azt hiszem, kevés olyan dolog van, ami annyira elbizonytalanítaná a kedves „első gyerekes” szülőt, mint az öltöztetés. Főleg, ha téli a gyermek. És főleg, ha a szülő bizonytalan típus. Olyan, mint én. Paraanya, na. Mert hogy idén télen nem annyira téli az időjárás. Illetve nem csak. Karácsonykor konkrétan plusz 8 fokban jöttünk haza a kórházból,… Read More Az a fránya öltözködés
Kezdhetném azzal is, hogy tegnap végre először kiszabadultam. Nem mondatot akarok elemezni (pedig lehetne, annak idején a főiskolán jól belénk verték, hogy ha pedagógia pályára tévednénk mégis, akkor ne legyen gondja velünk a gyerekeknek – de ez egy másik történet), de több szempontból is vérzik a kijelentés. Nem igaz, hogy először. Voltam már kint (értsd… Read More Ezért fontos, hogy anya lehessen egyedül
Paraanyának lenni nem választás kérdése. Vagy alapból az vagy, vagy nem – de ha egyszer megnyered ezt a (nem túl) kitüntető címet, soha többet nem szabadulsz. Gyakorlott gyermeket nevelő barátaim amúgy is azt mondják, a baba születését követően úgyis mindig lesz valami, amin aggódhatsz (kb. 3×18 éves koráig, és még azt követően is), a konkrét… Read More Szégyelljem, hogy paraanya vagyok?
Hányszor, de hányszor hallottam a várandóságom alatt, hogy bizony, a gyermek megszületésekor majd érezni fogom. Tudni. Zsigerből. Olyan nincs, hogy nem. Minden jön majd magától, ösztönösen tudni fogom, mi a jó a kisbabámnak, fel fogom ismerni a kívánságát, egymásra hangolódunk, aztán – ezt már csak én teszem hozzá – jöhet a csupa rózsaszín máz a… Read More Paraanya színre lép, avagy hogy nem késik az anyai ösztön
Végre igazi nyár! – írja a barátnőm üzenetben. Végre tényleg igazi – gondolom és érzem én is idén. Napsütéssel, pihenéssel, igazi kikapcsolódással. Olyan, amilyen régen nem volt. Többségében szerintem az okozza ezt a dolgot, hogy valami olyat keresünk felnőttként, amit a gyermekkorban hátrahagytunk. Felhőtlen szórakozást, gondtalan napokat, feltöltő nyaralást vagy kirándulást, mindezt megspékelve valódi szórakozással.… Read More Igazi nyár
Őszintén sajnálom, hogy engem egyáltalán nem hoz lázba a nagy nyilvánosságot kapott Oravecz vs. Tibi atya (ál)konfliktus, főleg, hogy mindkettő rendszeridegen nekem. Persze látok néha-néha felbukkanó bölcsességeket mindkét oldalról, de olyannyira nem foglalkoztat, hogy egyszerűen nem értem, miért ezzel van tele a net. Miután mindenki kicikkezte magát és állást foglalt a kérdésben, szerintem beszéljünk inkább… Read More Idézz a neten, megmondom, ki vagy!
Azért hajtunk, hogy boldogok legyünk. Boldogok: hogy legyen kajánk, legyen biciklink, legyen kocsink, legyen lakásunk, legyen pénzünk. Legyen pénzünk nyaralásra, a gyerek cipőjére, új táskára, csak hajtunk és hajtunk, közben szépen motivál bennünket a tudat, hogy ha hajtunk a boldogságért, bizony boldogok leszünk. De ha állandóan hajtunk, akkor mikor élünk? Persze tudom, hogy egy idális világban… Read More Ha állandóan hajtasz, mikor élsz?
Napok óta hangos az internet attól az edzőtermi esettől, ahol nem folytathatja tovább a sportolást egy Down-szindrómás fiú. Hogy napokkal a hír felröppente után már ott tartunk, hogy nem kitiltották a konditeremből, hanem megkérték a többi vendég visszajelzése alapján, hogy ne itt akarjon lefogyni, teljesen lényegtelen. Ahogy az is, hogy a terem vezetője a bulvársajtót… Read More A megosztáson túl mit teszel a fogyatékkal élőkért?
Hivatal, sorban állok. Anyuka az ügyintéző gyermek (nem hatéves) mellett, éppen okosító előadást tart az igazolvány kiváltásának menetéről. Aztán hívószóra odalibben a pulthoz, szóhoz sem engedve porontyát, határozottan, gyorsan intézkedik. Máskor apuka tájékozódik telefonon, milyen megoldások jöhetnek szóba a sikertelen vizsgaidőszak végén. A postán megint anyuka áll sorba az ifjú felnőtt erkölcsi bizonyítvány kiváltásának kérvényezésekor,… Read More Tényleg önállótlanok a gyerekeink?