Kedves Melegfront!
Mindig nagyon örülök, ha megérkezel, pláne akkor, amikor érkezéseddel laza plusz 25 fokos hőmérsékletet generálsz (az előző napi 17 fokhoz képest). Jót tesz ez nekünk, embereknek, a szikrázó napsütés és a ránk szakadó, szinte nyomasztó meleg. Olyannyira jót tesz, hogy teljesen szétesünk a hatásodtól, és alapvető dolgokat hajmeresztő módon kezdünk csinálni, mondjuk a közlekedésben.
Ott volt például ma az az autós, aki szinte szembe jött velem, olyan nagy ívben vigyázott a kerékpárosra. A kerékpáros meg a padka melletti virágágyásra vigyázott, így aztán elég fura helyzetbe kerültünk. Én ugyan kicsit kiabáltam is, kérlek ne haragudj, de nagy volt a nyomás (légkondi nélkül, tüzes kormányt szorongatva) – gondolhatod! Aztán ott volt a másik, aki kijött elém a kis utcából, 2 km/h-ás sebességgel, hogy aztán index nélkül álljon meg az út szélén (felvenni a gyereket). Értem én, hogy a gyerek még nincs 18 éves, és nehezen szokja a gyaloglást; meg is bocsátottam volna, de én normálisan, 50 km/h-ás sebességgel jöttem, értsd meg, hogy muszáj volt dudálni. Na jó, nem olyan hosszan és közben öklöt rántva, mint ahogy én csináltam, tudod-tudom, korábban kellett volna dudálnom, de hirtelen kellett mentenem a helyzetet, és csak a negyedik levegővétel után tudtam reagálni. Jó hangosan! Közben eszembe jutott, hogy lehet annyira kedvel téged, hogy végül utánam jön hisztizni, de a következő kereszteződésig talán kicsit mindannyian higgadtunk. Főleg a szemből, balra nagy ívben kanyarodó BMW-s, aki azt hiszi (mindig), hogy neki mindent lehet, így aztán én a jobb kisívből pont ugyanakkor értem a sávba, mint ő. Nem, nem húzódtam lejjebb (mert nem tudtam, és mert szoknia kell a ráutaló magatartást), csak hangosan kommentáltam a helyzetet (persze lehúzott ablaknál, mert vagány csaj vagyok). Azért annyit mégis sikerült elérni, hogy csattanás helyett kaptam egy laza „bocs!”-ot.

Persze tudom én, hogy nem csak az autósokra vagy ilyen jó hatással. A város egyik legforgalmasabb útján (öt sávon), ahol egyébként tilos bringával közlekedni, kerékpáros felvezetést kapott három autós, mert a lelkes tekerő csak a rá vonatkozó táblát nem vette észre. Hogy mindenki dühös volt? És kiabáltak is? Nézd el nekik, kérlek, nem nagyon tudnak mit kezdeni az április eleji 25 fokkal. De nem haragszunk rád, tulajdonképppen örülünk, amikor megérkezel, csak sajnos, a nagy öröm miatt egész egyszerűen elveszítjük a fejünket. Én személy szerint még a tavaszi a cipőmet sem készítettem ki, nemhogy a télből a nyárba szakadjak!
Amúgy, nem tudnád megmondani, meddig maradsz?
Ha tetszett a bejegyzés, gyere és csatlakozz a Facebook oldalamhoz, vagy iratkozz fel a hírlevélre. Mondd el a véleményedet, oszd meg a bejegyzést, ha tetszett a poszt, és olvasd el a többit is!